TURCZI ISTVÁN
 |
Költõ, író, mûfordító, szerkesztõ, mûvelõdésszervezõ, irodalomtudós 1978-ban végzett az ELTE BTK magyar-finnugor szakán, ahol bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1978 és 1983 között a Mûvelõdési Minisztérium irodalmi és mûvészettájékoztatási munkatársaként dolgozott, majd 1983-tól egy ideig szabadfoglalkozású íróként és újságíróként mûködött. 1988-tól a Kilátó c. világirodalmi rádiómagazin szerkesztõ-mûsorvezetõje, majd 1995-ben a Parnasszus c. televíziós költészeti vetélkedõ mûsorvezetõje lett, ugyanezen évben megalapította az azonos címû költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek mai napig alapító fõszerkesztõje. Turczi István az 1980-as évektõl kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentõsebb és legsokszínûbb alkotója, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus folyóirat fõszerkesztõjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzõk segítését, publikációs lehetõséghez juttatását egyaránt, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezõje, tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet Költõi Szakosztályának fõtitkára, illetve tagja továbbá a Szépírók Társaságának és az Újságírók Országos Szövetségének. Költészetérõl Kabdebó Lóránt irodalomtörténész professzor írt kismonográfiát Rögeszmerend - Turczi István mûvének tragikus derûje címmel. |
forrás: wikipédia
